A különböző szakirodalmak hasonlóan írják le a fürj keltetésének legfőbb ismérveit, de akadnak bőven eltérések is az egyes szerzők által ajánlott technológiák között. Az biztos, hogy kisebb-nagyobb trükkökkel minden esetben fokozható a kelési arány.

A keltetés nem egyszerű tudomány, hiszen ahány keltetőgép, annyiféle technológia lehetséges. Sok alkalom és tapasztalat kell ahhoz, hogy ki-ki megismerje saját keltetőjét és a lehető legmagasabb kelési arányt érjen el. Ehhez minél több adatot, paramétert kell rögzíteni, hogy az egyes alkalmak közötti különbségekből egyértelmű következtetéseket lehessen megállapítani.

Többször hallottunk 90% feletti, sőt 100%-os kelésekről is, melyek véletlenül előfordulhatnak, rendszeresen azonban biztosan nem. Akik gyakran keltetnek fürjet tudják, hogy 75% feletti eredmény már jónak mondható, 85% felett pedig kiváló.

Azok számára akik nem tudják hogy kell a kelési arányt kiszámítani, ideírjuk a számítás módját:
kikelt tojások száma / keltetőbe tett tojások száma x 100 (az eredményt százalékban kapjuk)


Hőmérséklet

A keltető hőmérsékletének beállítását néhány tized fokos eltéréssel hasonlóan írja szinte mindenki. Tapasztalataink szerint a hőmérséklet értéke (37.4 - 37.9 oC között) jelentéktelen hatással van a kelési arányára, a kelési időt azonban befolyásolja. Alacsonyabb hőmérsékleten később (17-18 napra), magasabb hőmérsékleten hamarabb (16-17 napra) kelnek a csibék. Fontos, hogy egyszerűbb keltetőgépek esetén mindenképpen használjunk kontroll hőmérőt (akár többet is), ne hagyatkozzunk kizárólag a keltetőgép kijelzőjén látható értékekre, mert akár több fokos eltérés is lehetséges.


Menetrend

Általánosan elfogadott tapasztalat szerint a keltetés 14. napjától nem szabad a tojásokat forgatni. Ettől az időponttól kezdve néhány tized fokkal csökkenteni kell a keltető hőmérsékletét, és ezzel egyidőben növelni a páratartalmat.


Forgatás

A tojások forgatásáról eltérő véleményeket hallani. Van aki az első napokban nem forgat, mi azonban éppen a keltetés legelején forgatunk a gyakrabban. Sőt már a keltetni való tojások gyűjtése alatt is naponta kétszer megforgatjuk a tojásokat.


Szellőzetetés

A szellőztetés mértéke és gyakorisága nagyrészt a keltető méretétől és levegőztető konstrukciójától függ, ezért általános tanácsot nem lehet adni. Tapasztalataink szerint a tojások hűtése kevésbé fontos, inkább a friss levegő bejuttatásáról kell gondolkodni. Ennek mértékét a keltetőgép belső űrtartalma és a behelyezett tojások száma határozza meg. A dolog nagyon egyszerű: nagy légtér - kevés tojás: kevesebb szellőztetés, kis légtér - sok tojás: gyakoribb szellőztetés. Ennél pontosabban csak az adott keltető ismeretében lehet meghatározni (leginkább a tapasztalatok alapján).


Páratartalom

Amint a pattogzás első jelei mutatkoznak biztosítsunk minél magasabb páratartalmat a kibújáshoz. Ezt sokan úgy kívánják elérni, hogy a tojásokra vizet permeteznek. Ez a módszer azonban hőelvonással jár és emiatt lehűti a tojásokat. Javasoljuk inkább, hogy a vizestálcát illetve a párologtató edényeket erősen meleg, de nem forró vízzel töltsék fel, és minden nyitás végén meleg vízzel pótolják az elpárolgott mennyiséget.


A FürjHázban a következő paramétereket alkalmazzuk

napok száma hőmérséklet páratartalom forgatás / nap
tojásgyűjtés 20-25 oC   2
1-7. 37.8 oC 60 % 6
8-9. 37.8 oC
60 % 5
10-11. 37.8 oC 60 % 4
12. 37.8 oC 60 % 3
13. 37.8 oC 60 % 2
14. 37.8 oC 65 % -
15. 37.6 oC 70 % -
16. 37.4 oC 80 % -
17. 37.3 oC 95 % -


Gyenge csibék
 

Kezdetben nem tudtuk megállni, hogy ne segítsünk azoknak a csibéknek, amelyek maguktól nem tudtak kibújni a tojásból, azonban be kellett látnunk, hogy a természetes kiválasztódás egyik fontos része maga a kelés. Ma már nem segítünk azoknak az egyedeknek, amelyek nem képesek saját erejükből kikelni, még akkor sem, ha bármilyen nehezünkre esik, és olykor még kegyetlennek is érezzük magunkat. Mindezek mellett a kelési arányunk 85% feletti, állományunk jól fejlett, nagy vitalitású, ami hozzájárul a majdan tőlük származó tojások további eredményes keltetéséhez.

Techikai hibák

A keltetés során akarva-akaratlanul bekövetkező hibák olykor észrevehetetlen, máskor komoly problémát okozhatnak. A keltetési idő első felében előforduló technológiai problémák (például áramkimaradás) súlyosabb elváltozásokat eredményezhetnek, a keltetés vége felé kisebb bajjal járnak. Érdemes a műszaki feltételeket biztonságosan kialakítani, hogy legalább ezen ne múljon a keltetés sikere.


Termékeny és terméketlen tojások

A termékeny tojások közé soroljuk a kikelt tojásokat, valamint azokat a ki nem kelt tojásokat, melyekben az embriófejlődés jelei megállapíthatók; ilyenek az elhalt, befulladt tojások. A termékeny tojások számának megállapításához a keltetés végén megmaradt keletlen tojásokat fel kell bontani, és józan fejjel megállapítani, hogy volt-e élet a tojásban.

Vizsgálataink során minden esetben 90% feletti volt a termékeny tojások aránya még akkor is, amikor mindössze a tojások 70%-ából kelt ki csibe. Egy konkrét eredmény például azt mutatta, hogy 86,3%-os kelési arány mellett 97.8% volt a termékeny tojások aránya. Mindebből következik, hogy normális körülmények esetén nem a kakasok számával lehet a kelési arányon tovább javítani, hanem a keltetés- illetve bújtatás-technológiát kell tovább finomítani.


Nem állítjuk, hogy a fenti paraméterek mindenkinél (minden keltetőgép esetén) egyformán eredményesen alkalmazhatók, de azt mindenképpen javasoljuk, hogy aki szeretne egyre jobb hatásfokkal keltetni, az kísérletezzen! És ha úgy érzi, hogy a technológia valamely részének módosításával javulást sikerül elérnie, örömmel vesszük, ha megosztja velünk.

A fenti tartalmat szerzői jog védi, ezért engedélyünk nélkül semmiképp ne használják fel,
még átfogalmazva sem!
Ha szeretnék ismerőseiknek ajánlani, honlapunkra mutató linkkel hivatkozzanak rá.
Amennyiben közlési engedélyt szeretnének kérni, ide kattintva megtehetik.