A tojás A-vitamin tartalmának jelentőségét maga a tojás adja, hisz olyan közegben van, mely kiválóan elősegíti nemcsak fölszívódását, hanem fölhasználódását is. Egy tojás a napi ajánlott bevitel egyötödét tartalmazza.

A tejtermékek, különösen a sajtok szolgálnak még jó forrásul. A májban szinte már veszélyesen nagy mennyiségben fordul elő A-vitemin, közülük is kiemelkedik a csirkemáj, melyből 10 dkg kétheti szükségletünket fedezi. Az állati eredetű ételeink A-vitaminja a májban raktározódik, s annak súlyos betegségét, elzsírosodását okozhatja túlzott bevitele.

A sárga színű növényeink répafestéke, karotinja két molekula A-vitaminból áll – azaz előanyag, provitamin –, mely leginkább a bőrben tárolódik, ezért túlzott bevitele nem jelent veszélyt, legföljebb a bőr sárga elszíneződését okozza.

Az A-vitamin jelentőségét hámvédő szerepe adja: nélküle a szem látóhártyája (a retina) nem képes ellátni feladatát, s emellett a bőr és a nyálkahártyák hámsejtjeinek épségéért és normális működéséért felelős.

A hám rosszindulatú daganata a rák, melynek kialakulásában szerepet tulajdonítanak a tartósan alacsony A-vitaminszintnek. Nagyfokú hiánya farkasvakságot és a szem szaruhártyájának betegségét okozza. Részleges híja a nyálkatermelődés csökkenésével a légutak és a vese hámjának károsodását eredményezi, fokozva ezzel a fertőződésre való hajlamot, a hörghurut kialakulását és a vesekőképződést. A fokozódó elszarusodás, a faggyú besűrűsödése szárazzá teszi a bőrt, a kialakuló vashiány vérszegénységet okoz, de csökken a szervezet védekező készsége is, az immunrendszerben föllépő működészavar miatt.

A részleges vagy teljes A-vitaminhiány lehetősége szinte kizárt szokványos vegyes táplálkozás esetén, ezért a fönti panaszok és betegségek előfordulását inkább az A-vitamin fölhasználásának zavara okozza, mintsem csökkent mennyisége, vérszintje. A zsíroldékony vitaminoknak (és provitaminjainak) bélből történő fölszívódásához viszonylag bőséges zsírfogyasztás szükséges – melynek a divatos diéták, az erőltetett fogyókúrák, a képtelen megszorító vagy bizonyos élelmi anyagokat kizáró étrendek és a kurrens táplálkozási ajánlások nemigen kedveznek –, míg fölhasználásukhoz a máj jó működése, azaz kielégítő epetermelés és az epének bélbe jutása (és megfelelő epesavszint a vérben) elengedhetetlenül szükséges.